Az „egy” szóbokor

Mint itt sok más szóbokor bejegyzés, ez is egy folyamatosan bővülő bejegyzés, amiben pillanatnyilag 104 szó található.

1.	Egy (3)		53.	Egyezkedik
2.	Egyaránt		54.	Egyeztet
3.	Egyed		55.	Egyeztetés
4.	Egyedi		56.	Egyeztető
5.	Egyedien		57.	(Össze)egyeztethető
6.	Egyediség		58.	(Össze)egyeztethetetlen
7.	Egyedül		59.	Egyéb
8.	Egyedülálló		60.	Egyébként
9.	Egyedülállóan		61.	Egyén
10.	Egyedüli		62.	Egyéni
11.	Egyedüliként		63.	Egyénien
12.	Egyenes		64.	Egyénies
13.	Egyenesen		65.	Egyénieskedik
14.	(Ki)egyenesít		66.	Egyénieskedő
15.	Egyenget		67.	Egyénileg
16.	Egyenként		68.	Egyéniség
17.	Egyenleg		69.	Egyérintő
18.	Egyenlet		70.	Egyértelmű
19.	Egyenletes		71.	Egyértelműen
20.	Egyenlít		72.	Egyértelműség
21.	Egyenlítő		73.	Egyértelműsít
22.	Egyenlő		74.	Egyénies
23.	Egyenlően		75.	Egyénieskedik
24.	Egyes		76.	Egyéniség
25.	Egyesít		77.	Egyik
26.	Egyesítés		78.	Egyke
27.	Egyesítő		79.	Egyként
28.	Egyesül		80.	Egykor
29.	Egyesülés		81.	Egykori
30.	Egyesület		82.	Egykorú
31.	Egyesületi		83.	Egymaga
32.	Egyesült		84.	Egymás
33.	Egyetem		85.	Egység
34.	Egyetemes		86.	Egységes
35.	Egyetemesen		87.	Egységesen
36.	Egyetemi		88.	Egységesít
37.	Egyetemleges		89.	Egységesített
38.	Egyetemlegesen		90.	Egyszer
39.	Egyetért		91.	Egyszeri
40.	Egyetértés		92.	Egyszerű
41.	Egyetlen		93.	Egyszerűbb
42.	Egyetlenegy		94.	Egyszerűen
43.	Egyetlenegyszer		95.	Egyszerűség
44.	Egyezik		96.	Egyszerűsít
45.	Egyezmény		97.	Egyszerűsítés
46.	Egyezményes		98.	Egyszerűsített
47.	Egyezményesít		99.	Egyszerűsítő
48.	Egyezményesítés		100.	Együgyű
49.	Egyezség		101.	Együtt
50.	Egyeztet		102.	Együttes
51.	Egyeztetés		103.	Együttesen
52.	Egyéb		104.	Egyveleg

A „rév” szóbokor

Ebben a bejegyzésben nem is maga a szóbokor a lényeg, hanem annak a mélyen rejlő mondanivalója.

Rév. A rév az a közlekedési eszköz, ami a víz egyik oldaláról a másikra átvisz minket, a révész meg aki a réven dolgozik, de ha megnézünk más a „rév” szótőből képzett szavakat – mint például: Elréved, réveteg, elrévül – akkor nyelvünk rejtett kincseire találunk rá.

Aki elrévedt vagy olyan révetegen néz ránk, az valahol máshol jár, nem itt van, és látva ezt az elrévedést sokszor rá is kérdezünk: Merre jársz? A rév átvisz minket az egyik oldalról a másikra, azaz amivel ezt a másik világba való átutazást megtehetjük. Elréved… révetegen néz ránk… mi tudjuk hogy ez mit jelent, ő most nem itt van, ő most valahol máshol van.

Ez is egy rejtett kincse a nyelvünknek, mert mi tudjuk hogy nem csak ez az egy anyagi világ van, és számtalan ilyen kincsünk van, amiket mi öntudattalanul használunk.

Rév,

(El)réved,

Réveteg,

Révész,

(El)révül.

Igeidők a magyar nyelvben 5. (A huszonegyedik és huszonkettedik igeidők – A távoljövő és a távoli múlt)

Az igeidőkkel foglalkozó bejegyzéseimnek a kiinduló gondolata az, hogy ha más nyelvekben különböző igeidőkként határozunk meg olyanokat mint például jelen és folyamatos jelen – holott mindkettő a jelenben van – akkor a magyarban miért nagyolják el ezt azzal, hogy van három igeidőnk és kész, és miért nem külön igeidőkként határozzák meg a befejezettet és befejezetlent vagy a határozott és határozatlant? Ez utóbbi különösképpen azért is érdekes kérdés, mert a legtöbb nyelveben nem létezik külön határozott- és határozatlan igeragozás, hanem azokat csak a névelővel különböztetik meg. Ily’ módon, ha ezeket külön-külön igeidőknek tekintjük, úgy nyelvünkben eddig húsz igeidőt számoltunk össze és most következzen a huszonegyedik igeideje a magyar nyelvnek: A távoljövő.

Mi magyarok a nyelvüket öntudatlanul használjuk (persze mindenki más is a saját nyelvével így van), azonban a nyelvünk adta logika különleges képességeket ad és így teljesen észrevétlenül, öntudatlanul, rendkívül finom árnyalatokban tudunk fogalmazni. Egy másik bejegyzést olvasva (Kettős értelmű szavaink) az „egyszer” szóval kapcsolatban tette fel egy ismerősöm a kérdést: Mi ennek a másik jelentése? Mert az egyik egyértelmű, azaz egyszer, mert nem többször, de mi a másik jelentése az „egyszer” szónak?

„Egyszer majd elmegyek oda” – mondtam neki – ez a távoljövő a magyar nyelvben. Ezzel az  „egyszerrel” nem azt állítom, hogy oda egészen biztosan csak egyetlen egyszer fogok elmenni, hanem hogy egyszer… majd… valamikor… Figyeljük meg ennek a mondatnak a hangulatát, de más példákat is idetehetek: „Egyszer ezt én is meg fogom csinálni”, „ezt egyszer meg fogod érteni”, jól érezhető ezekben a mondatokban a távolba helyezett jövőkép, mert ha azt mondom, hogy „egyszer ezt én is meg fogom tanulni”, azzal nem azt mondom hogy már a jövő héten vagy talán jövőre, hanem majd… egyszer… valamikor… a távolban… a távoljövőben…

Nézzük meg a távoljövő hangulatát, a mondatokat párba állítva:

Ezt meg fogom csinálni – Ezt egyszer meg fogom csinálni,

Te is meg fogod érteni – Egyszer te is meg fogod érteni,

Elmegyek majd oda – Egyszer elmegyek majd oda,

Megcsinálom én is – Egyszer megcsinálom én is.

Távoljövőben bár elméletileg lehetséges lenne a határozatlan- és a befejezetlen ragozás is, de tulajdonképpen csak befejezett és határozott formában ragozunk, mert ezesetben arról beszélünk, hogy egyszer az majd meg fog történni, kész lesz és a tárgya is határozott, mert nem csak egy „valamiről”, hanem egy határozott dologról van szó.

A múlt időben ugyanígy működik ez, „egyszer már jártam ott”, azaz valamikor régen jártam ott, mert ha nem a távoli múltban történt volna ez, akkor azt mondanám hogy ...„három évvel ezelőtt jártam ott” vagy „tavaly télen jártam ott”. Mivel az időbeli távolsága – mondjuk úgy –idő mértékegységgel nem meghatározható.

Visszatérve még egy gondolat erejéig a jövő időre, a hivatalos nyelvtan szerint a magyar a jövő időt két segédigével képzi (fog és majd), azonban mint sok más szabály szerintem ez sem pontos és a szabálynak inkább így kellene szólnia: A magyar nyelvben a jövőidőt háromféle segédigével képezhetjük, amik a „fog”, a „majd” és a távoljövőt kifejező „egyszer”, valamint a jövő időnek nagyobb hangsúlyt adhatunk, ha egy igére vonatkozóan ezekből egyszerre kettőt vagy akár hármat használunk.

    El fogok menni oda,

    Majd el fogok menni oda,

    Egyszer majd el fogok menni oda,

…és visszafelé mindez végig a távoljövőben:

Egyszer majd el fogok menni oda,

Egyszer majd elmegyek oda,

Egyszer elmegyek oda.

Málnáztunk egy kicsit

Nyelvünk él, fejlődik, változik, terebélyesedik, nap mint nap születnek újabb szavak, kifejezések, amik aztán ha életképesnek mutatkoznak, akkor azok nyelvünk közismert részévé válnak. Az elmúlt időben kétszer is találkoztam egy kifejezéssel, egymástól teljesen független helyeken: „Málnáztunk egy kicsit” – mondták – és mivel távolról se volt málnaszezon, rákerestem, de a neten még nem találtam nyomát ennek a kifejezésnek, ezért aztán a második helyen rákérdeztem: „Múltkor mondtad ezt, hallottam, de mit jelent ez?” Mire a válasz: Málnázni annyit jelent, mint könnyed beszélgetés, traccsparti.

Most már ezt is tudom, ezt jelenti a „málnázni”. :D

De hogy miért írok erről itt, ezen az oldalon, nos azért mert ez is azt mutatja, hogy nyelvünk mennyire élő és hogy mennyire képekben beszélünk. A málna egy finom gyümölcs, amit szemenként, egyesével szedünk le a bokorról, vagy a málnaszörp egy finom, édes ital, és valaki egyszer ezzel a gyümölccsel kapcsolta össze az efféle hangulatú csacsogást, mondhatjuk, hogy tökéletes képkapcsolat.

Ugyanígy történt, amikor évekkel ezelőtt magamtól jött egy kifejezés, legalábbis nem emlékszek rá, hogy bárhol is találkoztam volna vele, mégpedig hogy: „A köldökét nézi”, azaz semmi dolga, nem csinál semmit. Jött valahonnan ez a kifejezés, amikor épp nem volt munkánk, nem csináltunk semmit, és nemrég máshonnan hallottam vissza ezt így (azóta több helyről is) erre vonatkozóan. Vagy mert ez a kifejezés akkor ott életre kelt, vagy mert más is ugyanerre a képkapcsolatra asszociált egy ilyen élethelyzetben, vagy mert már létezett amikor nekem jött ez a kép, csak nem tudtam róla.

Nyelvünk él és képekben beszélünk, nap mint nap születnek új kifejezések, amik közül sok elterjed és mindenki számára a mindennapi élet részévé válik. Vigyázzunk nyelvünkre! Ez egy nagyon szép és különleges nyelv, mert ez egy élő nyelv. Ha úgy adja a kedvünk akkor málnázzunk és ma már köztudott hogy milyen az a gyümölcsöző kapcsolat, vagy mit jelent ha valakinek mélyenszántó gondolatai vannak, de ha meg semmi dolgunk, akkor csak nézzük a köldökünket. :-)